Téma: Autonómia |
|
|
|
Rendes Kis |
|
Johannis: újra kell kezdeni a vitát a decentralizálásról és régiósításról
Újra kell kezdeni a vitát a decentralizálásról és régiósításról, de az elvekből kell kiindulni, nem pedig a politikai vagy választási számítgatásokból – üzente Klaus Johannis államfő a Községek Egyesülete Közgyűlésének.
Johannis szerint új szemléletre van szükség a román államról és területi-közigazgatási átszervezéséről, melynek célja a hátrányok behozása és a fejlődés. Románia jelenleg a demokratikus építkezés folyamatának új szakasza felé tart, amelyet az új politikai realitások és a közvélemény elvárásai hoztak létre; ez a szakasz „egyrészt a politikai intézmények reformját jelenti, másrészt pedig a mentalitás és hozzáállás változását. ... http://erdely.ma/kozeletunk.php?id=181628&cim=johannis_ujra_kell_kezdeni_a_vi ... |
|
Rendes Kis |
|
Kőszeghy: a kelet-ukrajnai konfliktus nem a mi ügyünk
Kevés olyan magyart találni Kárpátalján, aki magáénak érezné a kelet-ukrajnai konfliktust – tudta meg a maszol.ro Kőszeghy Elemértől, az Ungváron kiadott Kárpáti Igaz Szó főszerkesztőjétől. A hangulat több mint nyomasztó: az emberek az utolsó tartalékaikat élik fel, a katonaköteles férfiakat pedig elrejti a családjuk.
Először is kaphatnánk egy helyzetjelentést a legfrissebb hadi eseményekről?
Az egyik legfontosabb hír, hogy a hivatalos jelentések szerint a tűzszünet kihirdetése óta nincsenek újabb halálos áldozatok. Ugyanakkor mindkét szemben álló fél a tűzszünet megsértésével vádolja a másikat. Továbbra is ropognak a fegyverek a debalcevei katlannál, a szakadárok ugyanis azt a területet a minszki megállapodásra hivatkozva a magukénak vallják. Szórványos harcok folynak Mariupol határában, és támadások érik Donyeck és Horlovka várásokat is. És keményen zajlik a nyilatkozatháború. A szakadárok vezetői azzal fenyegetőznek, amennyiben az ukrán reguláris hadsereg továbbra is megsérti a fegyvernyugvási megállapodást, beveszik Mariupolt, és Ukrajna második legnagyobb városa, Harkiv irányába fordulnak. Az ukrán kormányfő a maga részéről bejelentette: szó sem lehet arról, hogy hivatalosan is elismerjék a donyecki és a luhanszki népköztársaságokat, Prosenko államfő pedig – igaz, sokadszor már – a hadiállapot bevezetését helyezte kilátásba arra az esetre, ha a felkelők nem hagyják abba a támadásokat.
Kárpátalján milyen a hangulat?
Ha azt válaszolom, nyomasztó keveset mondok. És ez nem nemzetiségfüggő! Egyelőre mindenki bízik abban, hogy béke lesz az országban, de nagyon kevesen hisznek is benne. Az emberek idegrendszere már így is az összeomlás határán állt, hiszen száz számra érkeztek a mozgósítottak címére a behívók. Nagyon keveset sikerült utolérni a hadkiegészítő munkatársainak, mert a férfiak vagy odahaza, vagy külföldön bujdosnak. A rejtőzködéssel a tűzszünet kihirdetése óta sem hagytak fel, mivel az elrendelt mozgósítást sem szüntették meg. Az egyre nagyobb gazdasági kilátástalanság is rányomja bélyegét a közhangulatra: az állami alkalmazottak bérét befagyasztották, az ukrán fizetőeszköz viszont nem hetente, hanem naponta veszít az értékéből – míg tavaly ilyenkor 8 hrivnyáért lehetett egy dollárt vásárolni, ma már 25-be került – az árak és a közműdíjak meg mindeközben az egeket ostromolják. Nem túlzás: az emberek az utolsó tartalékaikat élik fel. Mindeközben a kormány – eleget téve az IMF követeléseinek – újabb áremeléseket helyez kilátásba: a gáz ellenértékét például az elkövetkezendőkben minimum négyszeresére kívánják feltornászni.
Viszik-e a magyar fiatalokat is? Magyar halottak is vannak?
A mozgósítás a 20 és 60 év közötti férfiakra terjed ki, attól függően, hogy az illető hol és milyen rangban szolgált. A nemzetiség nem játszik szerepet, így természetesen a magyaroknak is megpróbálják kikézbesíteni a behívókat. Ez otthon és a munkahelyen lehetséges és csak személyesen: nos, amikor a “povesztkát” megpróbálják átadni a címzettnek, szinte senki sem tartózkodik otthon – az értett családok éjjel-nappal zárva tartják mind a kaput, mind a házajtót –, többen pedig vagy otthagyták a munkahelyüket, vagy szabadságot vettek ki. Arra vonatkozó adataink nincsenek, hogy hány magyart sikerült mozgósítani – de tény, számarányuknál nagyobb mennyiségben nem kapnak behívót –, csak azt tudjuk, a kárpátaljai halottak száma megközelíti a hatvanat és ebből három magyar.
A magyarok hogyan állnak hozzá az oroszok harcához?
Kevés olyan magyart találni, aki magáénak érezné a kelet-ukrajnai konfliktust. A többség úgy tekint rá, mint egy szláv – ukrán-orosz – testvérháborúra. Talán meglepő, de a többség a szakadárokkal, még pontosabban azok autonómiatörekvéseivel szimpatizál. Ennek megvan a magyarázata, hiszen a javarészt egy tömbben élő kárpátaljai magyarok is többször jelezték, hogy jogot formálnak egyfajta önrendelkezésre: területire és/vagy kulturálisra. 1991 decemberében, amikor népszavazás döntött Ukrajna függetlenné válásáról, Kárpátalja különleges státuszáról és egy Beregszász központú autonóm körzet létrehozásáról (ez utóbbival kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy sokkal többen szavaztak az önrendelkezés mellett, mint amennyi a beregszászi járásban a magyarok részaránya!) is döntött a nép.
A kijevi vezetés az első kérdésre született pozitív válaszokat figyelembe vette, a másik két esetben azonban az ugyancsak elsöprő igen szavazatokat lassan 24 esztendeje ignorálja.
A kisebbségi helyzet romlott-e vagy javult a Porosenko/Jacenyuk-rezsim hatalomra kerülése óta?
A pontos kifejezés a megtorpant lenne talán. Viktor Juscsenko hatalomra kerülése után, tehát 2004-et követően Kijev erősen megnyirbálta a kisebbségi jogokat. Janukovics megválasztását követően eltörölték a kisebbségellenes rendelkezéseket, sőt újabb jogokkal ruházták fel a nemzeti közösségeket. Elfogadták például a nyelvtörvényt és parlamenti döntés született egy ún. magyar választókerület létrehozásáról is. A tavalyi hatalomátvételkor a parlament már másnap eltörölte a nyelvek használatáról szóló jogszabályt, s bár Olekszandr Turcsinov akkori házelnök megvétózta a honatyák határozatát, azóta egy jottányi előrelépés sem történt annak életbeléptetése érdekében, mindenki úgy tesz, mintha az a törvény nem is létezne. A múlt évi parlamenti választáskor pedig – időhiányra hivatkozva – a választókerület létrehozásáról szóló határozatot hagyták figyelmen kívül. Más területen – például az anyanyelven történő felvételizés terén a kisebbségi szervezetek, intézmények esetleges állami támogatása ügyében stb. – ugyancsak nem következett be semmilyen változás.
Mi igaz abból, hogy a magyar-ukrán határon szigorították az ellenőrzést?
Ez a hír folyamatosan felröppen, ám az illetékes határőrizeti szervek ugyancsak állandó jelleggel cáfolják azt. A személyes tapasztalat is azt igazolja, hogy nincsenek szigorítások, megfelelő úti okmány birtokában a határok szabadon átléphetők. Határzárra abban az esetben kerülhetne sor a törvények szerint, amennyiben az államfő kihirdetné a hadi állapotot.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) illetve Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) háborúhoz való hozzáállásában van-e valami különbség?
Nyilatkozataiban mindkét szervezet folyamatosan elítélte a kelet-ukrajnai konfliktust, folyamatosan rámutatott annak értelmetlenségére. Törvénytelenségre – például a behívók átvételének nyílt megtagadásra – azonban természetesen egyik sem szólíthatta fel a magyarságot, hiszen egyből rásütötték volna a szeparatizmus bélyegét. A különbség legfeljebb a szóhasználatok erősségében nyilvánult meg. Az UMDSZ keményebben fogalmazhatott, hiszen jelenleg a KMKSZ elnöke parlamenti képviselő és az államfő nevével fémjelzett Petro Porosenko Blokk listáján jutott mandátumhoz. Ez pedig egyfajta pártfegyelem betartására kötelezi Brenzovics Lászlót, amihez ő, nyilatkozatai alapján, tartja is magát.
Moldován Árpád Zsolt, Új Magyar Szó online ... http://karpathir.com/?p=21716 |
|
Rendes Kis |
|
Világpolitikai játszmák
Nehezen értelmezhető, hogy az autonómia, illetve egy ország föderalizációja miért mumus. Számunkra, akik ebben látjuk egy nemzeti közösség megmaradásának lehetőségét, a többséggel való békés együttélés esélyét, érthetetlen, hogy akadnak, akik még a fegyverdörgés fenyegetettségében sem hajlandóak beismerni e máshol jól bevált gyakorlat eredményességét.
Az egyébként európai gondolkodású ukrán elnök oly elégedetten magyarázta, hogy a béke nem hoz autonómiát Donyeck térségének, nem engedtek semmiféle ultimátumnak, mintha a szakadár megyék elszakadását akadályozta volna meg. Decentralizációt, esetleg különleges státust ígért. Ismerős retorika?
A világ számos pontján rendezte az autonómia a kisebbségben élők helyzetét, és sok esetben valóban csak fegyverekkel, háborúval tudták kikényszeríteni a későbbi békét, ám azóta beigazolódott: ez jó megoldás. Valóban vannak olyan esetek is – lásd Skócia vagy Katalónia –, ahol az autonómiát nem tartották elegendőnek, annak megvalósulása után megjelent az új célkitűzés, a függetlenség. Mégis, e kivételek aránya kisebb, és tulajdonképpen csak a szabályt erősítik. Nem más államhoz akarnak csatlakozni, csupán hazát teremteni egy népcsoportnak, melynek nincs önálló állama, s mely nem kapta meg az önrendelkezés elvárt formáját jelenlegi hazájától.
Az autonóm tartományok jelentős részében jól megvan többség és kisebbség, virágzó gazdaságot hoztak létre, eszük ágában sincs függetlenedni, vagy más államhoz csapódni. Jogaikat bővítenék esetleg, több önállóságot, saját döntési hatáskört követelhetnek... Ez ördögtől való? Európában, ahol a szubszidiaritás elvét igyekeznek érvényesíteni?
És miért mumus a föderalizmus? Európa legfejlettebb államai (Németország, Ausztria) föderális berendezkedésűek, de szövetségi állam az Amerikai Egyesült Államok és Kanada is. Nem hullottak szét emiatt, sőt, jobban működnek, fejlődnek, mint sok egységes nemzetállam. Miért tart mégis ezen államformától Ukrajna vagy akár Románia? Miért érzik úgy, hogy ezáltal kevesebbé válnának? És miért a propaganda, mely azt hiteti el állampolgáraikkal, hogy függetlenségük, egységes államuk feladását, területük szétdarabolását hozná az új berendezkedés? ... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=181553&cim=vilagpolitikai_jatszmak |
|
|
|
|
|
keresztkem |
|
"..Az RMDSZ a bírság visszavonását kéri." No, az érdekes lesz, ha a visszavonást "megejti" az ottani prefektúra, mert már vagy 4 egyházi iskola és tantestülete--pl. azt hiszem pl az abaújszántói Református Gimnázium is--már összeszedte és össze is "dobta" a himnuszbüntire szánt STEXET, ami úgy trudom, kb 300 ezer froncsó. |
|
|
Rendes Kis |
|
Pontával szemben minden lehetséges eszközzel fel kell lépni. Frunda György őt támogatja, értsük meg az állását védi. Meg kell értenünk, hogy egészen más az ő vásárhelyi villájából szemlélni a dolgokat, mint a mi szempontunkból. Ettől még ki kell tartanunk a saját véleményünk mellett, ami döntő lehet. Az erdélyi magyarok nélkül, nem történhet változás, nélkülünk nem megy, Ha nem lépünk, eljöhet a második Mohács. Akkor Szapolyai nem avatkozott be erdélyi seregeivel a csatába, hagyta elveszni a magyar sereget. Ma Kelemen nem avatkozik be a párharcba, szívesen látná elbukni Johannist. Van egy alapvető különbség, mi nem Kelementől függünk, te nem Kelementől függsz. Lehet, hogy évek óta nem voltál szavazni, de most meg kell értened a helyzet történelmi jelentőségét!
Erdély kilencven éves ostroma a végéhez közeledik, hősies harcunk egy nagy csatán múlhat. Múlt vasárnap a régió román lakossága megmutatta, hogy még mindig kitart elvei mellett. Felelősséggel tartozunk erdélyi román barátaink felé, felelősséggel tartozunk a normális román barátaink felé is. Soha nem volt még ilyen jó alkalom, arra, hogy erősítsük a két nép közötti szálakat. Nekünk nem kell jóban lennünk az Iliescu fiókákkal, nem kell a PSD-nél kuncsorognunk az autonómiáért. A RMDSZ partnerének politikusa Ioan Rus azt mondta, támogatja az autonómiát de magyarok nélkül. Nincs szükségünk ilyen emberekre, közvetlenül a román polgárokkal kell szövetkeznünk. E szövetség megpecsételése November 16-án történhet meg. Ehhez ott kell lennünk mindannyiunknak, meg kell mutatnunk, hogy az erős közösség létezik, csak ritkán mutatkozik meg! Mert az erdélyi magyarság nem egy párt, az erdélyi magyarság minden itt élő magyar, aki megvédi jogait, megvédi utódai jövőjét! ... http://erdelyiautonomia.wordpress.com/2014/11/08/voros-hajnal-hasad/ |
|
|
fokos |
|
Újabb megerősítése ez is, hogy az USA magyarellenes. |
|
|
mpd |
|
És már készülődik Velence is. |
|
|
mamácska |
|
Közzétette a Székelyföldnek autonómiát előirányzó törvénytervezetét a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) csütörtökön, ezzel a szövetség utat nyitott a tervezetről folytatandó közvita előtt.
Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke kolozsvári sajtóértekezletén rámutatott: a dél-tiroli autonómiamodellt román jogi környezetbe átültető statútummal az RMDSZ a román egységes és oszthatatlan állam keretében óhajt autonómiát biztosítani Maros, Kovászna és Hargita megyei településeknek. Ez is egyike lenne azon jogszabályoknak, amelyek a romániai magyar közösség kulturális, nemzeti identitásának megőrzéséhez szükséges törvényes garanciáit képezik – tette hozzá.
Kelemen rámutatott: az RMDSZ és a magyar közösség stabilitási tényező volt a román politikában, az is akar maradni és az autonómiastatútum sem szakadár törekvés. Kelemen Hunor szerint ebben a pillanatban a román társadalommal folytatandó „racionális” közvita és az előítéletek eloszlatása a legfontosabb: a törvénytervezet parlamenti előterjesztésére az RMDSZ nem szabott magának határidőt. |
|
|
|
Rendes Kis |
|
A skót példa Forrás: tozsdeforum.hu Az elhúzódó, egyelőre megoldhatatlannak látszó ukrán válság, valamint a skót és katalán függetlenedési kísérletek új perspektívát nyithatnak, sőt kedvező hátszelet biztosíthatnak a székelyföldi autonómia-küzdelem számára is. Jól tudjuk, az EU-ban nincsenek általánosan érvényes rendelkezések a nemzeti kisebbségekre vonatkozóan, ennek ellenére ajánlatos nyitott szemmel és elmével figyelni az eseményeket, mert a helyzet rendkívül képlékeny, ebből következően gyökeresen változhat. ... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=171806&cim=a_skot_pelda |
|
mamácska |
|
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) alkotmánymódosító csomaggal együtt fogja a bukaresti parlament elé terjeszteni a székelyföldi autonómia tervezetét, amelyet a magyar fordítás elkészülte és az RMDSZ elnökségi ülése után bocsátanak közvitára - mondta Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke az Új Magyar Szó (maszol.ro) portálon csütörtökön közölt interjújában. Hozzátette: nemcsak a székelyföldi autonómia tervezete, hanem a parlamentbe korábban beterjesztett, kulturális autonómiáról szóló kisebbségi kerettörvény sem állná ki az alkotmányosság próbáját a jelenlegi román alkotmány keretei között. Kelemen Hunor butaságnak nevezte és elutasította Tőkés László EP-képviselő, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke következtetését, miszerint - alkotmányos realitás híján - az RMDSZ így csak "szavazatvadászatra kívánja használni az autonómiát". A szövetségi elnök elmondta: az RMDSZ már korábbi alkotmánymódosító javaslatait is úgy fogalmazta meg, hogy azok megteremtsék a székelyföldi (területi), illetve a kulturális autonómia alkotmányos feltételeit. Miután ezeket a javaslatokat az alkotmánybíróság elutasította, Kelemen Hunor szerint világossá vált, hogy nem a jelenlegi alaptörvény "foltozgatására", hanem új alkotmányra van szükség Romániában. Elismerte: korábban felmerült egy olyan autonómiatervezet elkészítésének lehetősége, amely belekényszeríthető a mostani alkotmány kereteibe. "Rájöttünk azonban, hogy a jelenlegi alkotmányos keretek között nem dolgozható ki olyan jogszabály, amely legalább megközelíti azt, amit mi az autonómiáról gondolunk. Ezért azt a megoldást választottuk, hogy felvázoljuk elképzeléseinket az autonómiáról, és ehhez hozzátesszük, hogy érvényesítésükhöz alkotmánymódosításra van szükség" - összegezte a Kelemen Hunor. A székelyföldi autonómiatervezetet románul szövegezték az RMDSZ és a Magyar Polgári Párt (MPP) szakértői, a magyar nyelvű változatnál néhány terminológiai kérdést kell még tisztázni - mondta a politikus. Hozzátette: az RMDSZ elnöksége augusztus 5-20. között ülhet össze és ezt követően kerülhet nyilvánosságra a tervezet. Az RMDSZ 2013 májusában tartott csíkszeredai kongresszusán döntött arról, hogy törvénytervezetet nyújt be Székelyföld területi autonómiájáról. Kelemen Hunor előbb 2013 végére, majd 2014 január végére ígérte a tervezet közvitára bocsátását. A törvénytervezet alakulását az is befolyásolta, hogy az RMDSZ márciusban belépett a bukaresti kormányba, Erdélyben pedig politikai együttműködési megállapodást kötött az MPP-vel, mely beleszólási jogot kért és kapott a törvénytervezet megszövegezésébe. MTI |
|
Rendes Kis |
|
...
-Hogyan ítéli meg ma Tibet kilátásait?
-Tibetet elfoglalták a kínaiak, s azóta nagyon sok mindent elpusztítottak. Ám ennek ellenére fejlõdés is van, jóllehet az egész tibeti nép igen sokat szenvedett. Mégis meg kell találnunk azt a megoldást, mely egyaránt jót hoz Kína és Tibet számára is. Azt hiszem, bizonyos kompromisszumok árán találhatunk is. Hogyan is lehetne változtatni a helyzeten? A kínai kormányt az integrálás, a védelmi politikai, s egyéb ilyesféle dolgokkal kapcsolatos szándékok mozgatják. Hagyjuk hát õket, hadd vigyék a külügyek intézésének és a védelmi politikának a terhét, s hadd legyen a mi felelõsségünk az oktatás, a szellemiség, a gazdaság. A mi helyzetünknek és igényeinknek megfelelõ gazdaság! Nekünk nincs szükségünk azokra az óriási gyárakra s más effélékre, amiket Kína birtokol. Mi nem ezeket a dolgokat akarjuk, hanem a mi körülményeinknek megfelelõ üzemeket és energiahasznosítást, a környezet minimális károsításával. Mindez, a gazdaság és egyéb területek is, egységes gondolkodást igényelnek. És ezt mi tudjuk a legjobban. A mi közremûködésünk nélkül csak pusztuló kultúra, pusztuló környezet és sok-sok szenvedés marad. Az elmúlt tizenhat évben az én álláspontom és javaslatom világos: mi egy független nemzet vagyunk, ez nem jelenti a Kínától való elszakadást, a teljes szabadságot. Ezt én sohasem kívántam. Sok kínai barátom szerint az én középutas álláspontom elfogadható a kínai nép számára. Ezek professzorok, disszidensek vagy diákok, mint például Vei Ching Shim, aki nemrég szabadult tizennégy évi börtönbüntetésébõl. A kínaiak körében is nõ a Tibet iránti szimpátia és szolidaritás. Alapvetõen igen bátorító, hogy egyre inkább nõ Tibet támogatottsága. Tibet problémája természetesen a mi problémánk. A Nyugattól messze fekszik, Kína pedig hatalmas ország. De támogat minket a nép, a média, és ennek eredményeképp számos ország parlamentje. Például az Európa Parlament kinyilvánította, hogy Kína lerohanta Tibetet, és hogy Tibetnek joga van az önrendelkezésre. Kifejezik továbbá aggodalmukat az emberi jogok megsértésével és Tibet kulturális örökségének megõrzésével kapcsolatban. Ezek nagyon bátorító jelek, noha úgy érzem, még több támogatásra lenne szükségünk.
1995 Fordította Bardi Teréz ... http://www.c3.hu/~tillmann/konyvek/ezredvegi/dalailama.html ... www.facebook.com/tony.takacs?fref=nf |
|
Rendes Kis |
|
Törlesztés az erdélyi orvosokért
... Az egyedi eset kapcsán érdemes kicsit elgondolkodni azon, milyen az erdélyi, és azon belül a székelyföldi egészségügy helyzete. Egyrészt, mert az ott lakók közül sokan már magyar állampolgárok, másrészt, mert bizonyított módon az utóbbi pár évtizedben legalább ötezer (!) jól képzett orvost adtak az anyaországnak. Nem túlzás kijelenteni: nélkülük összeomlott volna a magyar egészségügy. Az erdélyi betegeket pedig lassan nem marad, aki ellássa – miközben az általuk befizetett adólejekből évtizedeken át képezték a jó szakmai tudású orvosokat.
A magyarlakta megyék a romániai jövedelmi lista végén kullognak. Ezen az uniós források érkezése sem segített, a gazdagabb megyék sokkal hatékonyabban tudták lehívni a forrásokat. A lakosság elöregedett, évek óta negatív a szaporulat, a fiatal, munkaképes, jobban képzett rétegek elvándoroltak Magyarországra vagy Nyugat-Európába. Az elöregedett, szegény, és ebből adódóan egészségtelen életmódra kényszerülő lakosságot fogyatkozó létszámú, idősödő, fásult és elszegényedő orvosgárda látja el.
Az egészségügyi infrastruktúra fejlesztése nem érdeke a központi hatalomnak, mert tudja, hogy a gesztust az itt élők nem hálálják meg szavazataikkal – ha esik, ha fúj, az RMDSZ-re szavaznak. Amely most ugyan épp kormányon van, de az eddigi tapasztalatok azt jelzik, politikusaik jobban figyeltek a saját bankszámlájuk gyarapodására, mint a közösségi célokra. Vagy fogalmazzunk úgy: nem volt elegendő lobbierejük ahhoz, hogy korszerű orvosdiagnosztikai központokat harcoljanak ki a tömbmagyar régió lakosainak. ... http://erdely.ma/publicisztika.php?id=169670&cim=torlesztes_az_erdelyi_orvoso ... |
|
mamácska |
|
Mozgalmat indított a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Székelyföld határainak a kijelölésére, a tanács állandó bizottságának az erre vonatkozó pénteki határozatát saját honlapján tette közzé az SZNT.
Az SZNT felkérte Székelyföld lakóit, hogy helyezzenek el latin és rovásírásos feliratokat, Székelyföldre utaló jelképeket a 730 kilométer hosszú határon, szervezzenek kirándulásokat, történelmi túrákat a határ kiemelkedő fontosságú vagy nevezetesebb szakaszaira, és az eseményt is megörökítő jeleket helyezzenek el a határvonalon.
Az SZNT leszögezte, hogy Székelyföld ideiglenes határainak a 2006-os Ditrói Székely Nemzetgyűlés által kijelölt határokat tekinti. Ezek egy 13 500 négyzetkilométer nagyságú területet vesznek körül, melyen 153 közigazgatási egység létezik. A terület 777 ezer lakosának 72,3 százaléka székely-magyar.
Az SZNT a határozatban felkérte Székelyföld lakóit, hogy a leghatározottabban lépjenek fel minden olyan kísérlet ellen, amely az ideiglenes határt - melynek határtelepüléseit is felsorolta - a kommunista diktatúra által létrehozott és a székelység beolvasztását célzó megyehatárokkal helyettesítené. Ajánlotta, hogy készüljön dokumentumfilm Székelyföld határairól, és leszögezte: szorgalmaz és támogat minden olyan kulturális és sporteseményt, amely a határok megjelölését előmozdítja.
Izsák Balázs az MTI-nek elmondta, a Székelyföld végleges határairól csakis népszavazás dönthet. Hozzátette, az ideiglenes határokon levő települések között olyanok is vannak, amelyek a történelmi Székelyföld részei, de ma Brassó vagy a moldvai Bákó megyéhez tartoznak, de olyanok is vannak, amelyek nem tartoztak a történelmi Székelyföldhöz, de magyar többségük miatt ezek jövőjét is a Székelyföldön belül képzelik el.
|
|
|